A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία

zászló címer
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος (magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”)
Himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
Főváros	Athén (Αθήνα) é. sz. 37° 58′ 45″, k. h. 23° 23′ 0″37.9791666667, Hiba a kifejezésben: nem várt * operátor
Államforma	parlamentális köztársaság
- Köztársasági elnök	Karolosz Papuliasz
- Miniszterelnök	Jórgosz Papandréu
Hivatalos nyelv	görög
Beszélt nyelvek	angol, francia
Alapítás
- Első ismert görög civilizáció
- Függetlenség az Oszmán Birodalomtól
- Függetlenség elismerése	1829
Csatlakozás az EU-hoz	1981. január 1.
Terület
- Összes	131 990 km² (96.)
- Víz (%)	0,87
Népesség
- 2005-ös évi becslés	11 244 118 (74.)
- 2001-es évi népszámlálás	10 964 020
- Népsűrűség	84 fő/km²
GDP	2008 (forrás:IMF)
- Összes	357,549 milliárd USD (27.) PPP: 261,018 milliárd
- Egy főre jutó	32 004 USD (27.) PPP: 23 518
HDI (2007)	0,942 (25.) – magas
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	EET (UTC+2)
- Nyári időszámítás	EEST (UTC+3)
Internet TLD	.gr
Nemzetközi gépkocsijel	GR
Hívószám	+30
Albánia Macedónia Bulgária Török- ország ATHÉN Kerkira Theszaloníki Kavala Alexandropolisz Joannina Igoumenitsza Larisza Vólosz Kalkisz Patrai Elefszina Lavrion Heraklion Olümposz Peloponnészosz Korfu Limnosz Leszbosz Kiosz Szamosz Naxosz Kosz Kréta Rodosz Földközi-tenger Jón- tenger Égei- tenger Krétai-tenger térkép szerkesztése orzisz

Görögország (görögül |Ελλάδα, El'ada, IPA: [ɛl’aða], vagy Ελλάς, El’asz, [ɛl'as]), hivatalos nevén a Görög Köztársaság [Ελληνική Δημοκρατία (Elinik’i Dimokrat’ia)],^[1]ország Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával Macedóniával és Bugáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom^[2] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.^[3] Görögország a demokrácia,^[4] a nyugati filozófia,^[5] az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője^[6] Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, mely 1981 óta tagja az Európai Uniónak,^[7]2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,^[8]1995 óta a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.^[9] Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Thesszaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

Fekvése, határai [szerkesztés]

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: K'erkira / Kerkyra^[10]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kr'iti / Crete), legkeletibb Kasztel’orizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat [szerkesztés]

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről

• Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
• Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

• Tengerei:
  • Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
    • Jón szigetek: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
  • Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
    • Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz
    • Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz
    • Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész
    • Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Szantorini), Sifnos
    • Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo
    • Kréta

• Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően másfelépítésű láncból áll:
  • Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
  • Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Taigethosz.
• Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
• Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz [szerkesztés]

• Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
• Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat [szerkesztés]

• A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág [szerkesztés]

• Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma. Jellemző export termények: narancs, citrom, szőlő, olajbogyó, dohány.

Környezetvédelem [szerkesztés]

Nemzeti parkok [szerkesztés]

Görögországban tíz, a nemzetközi szabványoknak megfelelő nemzeti park van:.^[11] Összes területük 68 732 hektár.

• Ainosz-hegy Nemzeti Park
• Vikosz Aoosz Nemzeti Park
• Szamariá-szurdok Nemzeti Park
• Oeta-hegy Nemzeti Park
• Olümposz Nemzeti Park
• Parnasszosz Nemzeti Park
• Parnitha-hegy Nemzeti Park
• Szounion-fok Nemzeti Park
• Pindosz Nemzeti Park
• Preszpa-tó Nemzeti Park

A fentieken kívül van még két tengeri nemzeti park is:

• Zakinthosz Tengeri Nemzeti Park
• Alonisszosz Tengeri Nemzeti Park

Természeti világörökség [szerkesztés]

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

• Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
• Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Történelem [szerkesztés]

Bővebben: Görögország történelme

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Bővebben: Görögország régiói és Görögország prefektúrái

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria]^[10]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])* osztották (zárójelben a székhely szerepel):

Athosz-hegyi Köztársaság autonóm szerzetesi köztársaság (Kariész) Attika (Athén) Dél-Égei-szigetek (Ermúpolisz) Epirusz (Joánina) Észak-Égei-szigetek (Mitilíni) Jón-szigetek (Korfu) Kelet-Makedónia és Thrákia (Komotiní) Közép-Görögország (Lamía) Közép-Makedónia (Szaloniki) Kréta (Heraklion) Nyugat-Görögország (Pátra) Nyugat-Makedónia (Kozáni) Peloponnészosz (Tripoli) Thesszália (Lárisza)

A régió alatti egység Görögországban a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi). Az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok [szerkesztés]

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.

• Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
• Új Demokrácia (Nea Dimokratia - N.D.)– konzervatív liberális néppárt
• Görög Kommunista Párt (K.K.E.)
• Synaspismos (SYN- a 2007-es választásokon Syriza)- balközép-szoc.dem párt
• LAOS - szélső jobboldali populista párt

A két párt egymást váltja a kormányzásban.

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Görögország hadereje

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség [szerkesztés]

A Parthenón nyugati oldala

Általános adatok [szerkesztés]

• Lakosság: 10 645 000 begin_of_the_skype_highlighting